.
2007.11.06. 21:28
Semilin irsa. [ Csodlatosan szp]
,"Amikor a szeretet int feltek, kvesstek õt, Jllehet minden tja nehz s meredek. s mikor szrnyai tlelnek, engedjtek t nki magatokat, Jllehet a belsejben rejlõ kardok sebet ejthetnek rajtatok. s amikor szl hozztok, higgyetek szavnak, Jllehet hangja sszetrheti lmaitokat, miknt az szaki szl pusztv sepri a kertet. Mert amiknt a szeretet koronval kest, azonkppen fog keresztre feszteni is. Amiknt nvekedseket segti elõ, azonkppen nyeseget is. Amiknt felszrnyal magassgotokba, s megsimogatja leggyengbb gaitokat, Azonkppen szll le gykereitekhez is, s megrendti õket a fldhz val kapaszkodsban. Mint a gabona kalszait, gy gyûjt be benneteket magnak. Kicspel benneteket, hogy meztelenn vljatok. Megrostl benneteket, hogy megszabadtson a pelyvtl. Fehrre rl benneteket. Megkeleszt benneteket, mg kplkenny nem lesztek; s azutn szent tzre vet benneteket, hogy szent kenyrr legyetek Isten szent lakomjn. Ezt teszi vletek a szeretet, hogy megismerjtek szvetek titkait, s e tuds ltal az let szvnek egy darabjv vljatok. Hanem ha flelmetekben a szeretetben csak a bkt s az rmt keresitek, Akkor jobb, ha elfditek meztelensgteket, s elmentek a szeretet szrjrõl. Az vszakok nlkli vilgba, ahol nevethettek, de nem teljes szvbõl, s srhattok is, de minden knnyet nem srhattok el. A szeretet nem ad egyebet, mint nmagt, s nem vesz el semmit, csupn nmagbl. A szeretet nem birtokol, s nem birtokolhat. Mert a szeretetnek elg a szeretet. Amikor szerettek, ne mondjtok: "Isten a szvemben lakik"; mondjtok azt: "Isten szvben lakom". s ne gondoljtok, hogy irnythatjtok a szeretet tjt, mert a szeretet, ha mltnak tall r, maga irnytja majd a ti tjaitokat. A szeretet nem vgyik egybre, mint beteljesteni nmagt. De ha szerettek, s a szeretet vgyakat breszt, legyenek ezek a ti vgyaitok: Hogy sszeolvadjatok, s legyetek olyann, mint a sebes patak, mely az jszakban zengi dalt. Hogy megismerjtek a tlsgos gyengdsg knjt. Hogy a szeretet megrtse ejtsen sebet rajtatok; s hogy vreteket akarva, derûsen hullasstok. Hogy hajnalban szrnyra kelt szvvel bredjetek, s hlt adjatok az j naprt, mely szeretetre virrad; Hogy dlben megpihenve a szeretet mmorrl elmlkedjetek; Hogy az est leszlltakor hlval menjetek haza; S ha nyugovra trtek, ajkatok azrt mondjon imt, akit szerettek; dalotok t dicsrje."
ldott, bks hetet kvnok!
|